Miután kicsit tájékozódtunk arról, hogy mik a székhelyszolgáltatás törvényes feltételei, azután nézzük meg részletesebben az okokat, célszerűségeket! Amennyiben a vállalkozásnak nincs szüksége ügyfélforgalmi irodára (tulajdona, bérleménye nincs), akkor a leggazdaságosabb megoldásnak a saját lakcímre történő székhely létesítése tűnik. Ennek is megvan a saját előnye. Nem kell fizetni érte, nem kell kapcsolatot tartani senkivel, azonban sok szempontból mégsem ez tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak.
Blogunk első részébe nézzük meg a lakcímre történő bejegyzés hátrányait:
- Bármely munkánkkal kapcsolatos dokumentumon kiadjuk lakhelyünket ügyfeleinknek, a velünk kapcsolatba kerülő hatóságoknak, azaz gyakorlatilag mindenkinek. Minden területen lehetséges olyan ügyfél, kapcsolat, akinek eszébe jut, hogy felkeressen bennünket, akár váratlanul is. Elég kellemetlen tud ez lenni a saját otthonunkban.
Soha nem fogjuk tudni szétválasztani a vállalkozást a magánéletünktől. - Óhatatlanul összekeverednek a magán és a céges szférába tartozó dolgok, így a használt eszközök, vagyontárgyak. Minden vállalkozó önhibáján kívül is kerülhet olyan helyzetbe, hogy lefoglalást eszközöljenek vele szemben, s ez könnyen átcsaphat a magánvagyonra.
- Gyakori probléma, hogy éppen akkor nem tartózkodunk otthon, amikor a postás, futár hozza „székhelyünkre”, „céges irodánkba” a küldeményeket. Ha be is dobja az értesítést (számtalan példa van arra, hogy „nem kereste” jelzéssel ment vissza a küldemény, s sokan nem tudják, hogy az akkor is kézbesítettnek minősül, hiába nem is tudnak róla. Az átvevős küldemények esetében további problémát jelent, hogy, amennyiben a kézbesítés időpontjában nincs senki, aki azokat átvegye, mehetünk érte a postára, türelmesen kivárva a hosszú sorokat.
- Sokszor előfordul, hogy a hatóságok, szervezetek székhelyünk szerint egybe mossák hivatalos tevékenységünket a privát életünkkel, mivel területileg mindkettő hozzájuk tartozik. Ilyen például az építményadó, amit akkor kell fizetnünk az ingatlanunk teljes területére, ha ott bármilyen gazdasági tevékenységet folytatunk. Ez nagyságrendileg, nagy átlagot figyelembe véve évente 100.000.- Ft körül mozoghat. (http://topcegalapitas.hu/blog/2012/12/adot-fizet-aki-a-ceget-sajat-lakasaba-jegyezteti-be/)
- Számtalan feladatunkat (sokszor olyanokat is, amikről nem is tudunk, pl.: iratőrzési előírások, érintésvédelmi, kéményseprői megfelelősség, stb.) váratlan időpontban ellenőrzik, aminek nem biztos, hogy maradéktalanul eleget tudunk tenni, míg egy székhelyszolgáltató esetében mindez nem a mi felelősségünk.
- Tárgyalásainkat kénytelenek vagyunk saját lakásunkban, kávézókban, plázákban bonyolítani, ami üzleti tevékenységünket könnyen olyan helyzetbe hozza, hogy nem tűnünk igazán komolynak az ügyfeleink számára. A székhelyszolgáltatónál viszont olyan tárgyaló lehetőség van, ahol a cégtábla szerint megtalálnak, recepció irányítja hozzánk vendégeinket, lehetőség van vendéglátásra, esetleges prezentációra, s mindez zavartalan körülmények között történik.
Összességében tehát a székhelyszolgáltató igénybe vétele biztosítja, hogy magánéletünket leválasszuk a vállalkozói tevékenységről, nem keveredik össze a kettő. Vállalkozói tevékenységből történő foglalás legfeljebb az iratokra terjedhet ki, a postai küldeményeket mindig átveszik, hiszen munkaidőben folyamatos a recepció, azokról 24 órán belül értesül az ügyfél, a zaklatásoknak nincs kitéve, s vállalkozása inkább kifejezi komolyságát. A felsorolt hátrányokon kívül még számtalan előnnyel bír az, hogy hivatalos székhelyünk nem egyezik meg a lakcímünkkel, itt csak a legfontosabbakat emeltük ki.
Blogunk második részében említést teszünk az üzleti tevékenységgel kapcsolatos néhány alapfogalomról, hiszen sokan nem tudják a különbséget köztük, ami félreértéseket okozhat.
Székhely: a cég székhelye a cég bejegyzett irodája, ami egyben a cég (egyéni vállalkozás is) levelezési címe is. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie!
Telephely: Ahol a cég tényleges üzleti tevékenységet folytat, céges nyilvántartásában szereplő, a székhelytől eltérő címen elhelyezkedő helyszín. Vagyis minden olyan helyszín, ahol a cég a telephelyén kívül üzleti tevékenységet folytat.
Fióktelep: Olyan telephely, amely más településen (magyar cég külföldön elhelyezkedő telephelye) van, mint a cég székhelye.
Fontos tudni, hogy a Cégtörvény a telephely és fióktelep vonatkozásában nem írja elő a cégtábla kihelyezésének kötelezettségét, azt a cég döntésére bízza.
A következő bejegyzésünk címe: Milyen székhelyszolgáltatási csomagot válasszak? 3 csomag személyre szabva